Nebukadnezar nla
1
2
3 nɛ e de mɛ ke, “I nla nlami ko, nɛ nlami nɛ ɔ wo ye he gbeye wawɛɛ nitsɛ. I suɔ nɛ ma le nlami ɔ sisi.”
4
5
6 Se ke nyɛ sɛɛ nlami ɔ, nɛ nyɛ tsɔɔ sisi ɔ, ma ke nyɛ níhi babauu, nɛ ma wo nyɛ hɛ mi nyami. Lɔ ɔ he ɔ, nyɛɛ sɛɛ nlami ɔ, nɛ nyɛɛ tsɔɔ mi sisi.”
7
8
9 kaa ke nyɛ nyɛ we nɛ nyɛɛ tsɔɔ mi nlami ɔ, tue gblami kake ma ha nyɛ tsuo. Nyɛ so kaa nyɛ maa ye mi lakpa hluu kaa alini níhi ma tsake. Lɔ ɔ he ɔ, nyɛɛ sɛɛ mi nlami ɔ. Ke nyɛ pee ja a, kɛkɛ imi hu ma le kaa nyɛ ma nyɛ maa tsɔɔ mi sisi.”
10
11 Nɔ́ nɛ nɛnɛ ngɛ bie ɔ, nɔ́ ɔ he wa wawɛɛ nitsɛ. Nɔ ko nɔ ko be nyɛe maa pee ha mo, ja mawu ɔmɛ pɛ. Nɛ mawu ɔmɛ hu tsa pi a hi he ji nimli adesahi a kpɛti.”
12
13 Kɛkɛ nɛ a fa ke a ya nuu ní leli ɔmɛ tsuo nɛ a gbe mɛ. Daniel kɛ e huɛmɛ ɔmɛ hu piɛ he.
Mawu tsɔɔ Daniel nlami ɔ sisi
14
15 bi Ariok nɔ́ nɛ he je nɛ matsɛ ɔ wo mlaa nɛ he wa kaa kikɛ nɛ ɔ. Kɛkɛ nɛ Ariok ba je munyu ɔ kpo.
16
17 Lɔ ɔ se ɔ, Daniel ho we mi ya nɛ e ya bɔ e huɛmɛ ɔmɛ amaniɛ. Mɛ ji Hanania, Mishael kɛ Azaria.
18 E de mɛ ke a fa kue ha Mawu nɛ ngɛ hiɔwe ɔ, konɛ e na mɛ mɔbɔ nɛ e je laami sane nɛ ɔ kpo ngɔ tsɔɔ mɛ, bɔ nɛ pee nɛ a ko gbe mɛ, kɛ Babilon ga woli kpa amɛ hulɔ.
19 Jamɛ a nyɔ ɔ mi nɔuu ɔ, a je laami sane ɔ kpo ngɔ tsɔɔ Daniel ngɛ nina mi, nɛ e je Mawu nɛ ngɛ hiɔwe ɔ yi.
20
21
22
23
Daniel sɛɛ nlami ɔ ngɔ ha matsɛ ɔ, nɛ e tsɔɔ sisi
24
25
26
27
28 Se Mawu ko ngɛ hiɔwe nɛ jeɔ laami sanehi kpo ngɔ tsɔɔ. Mawu nɛ ɔ ji nɔ nɛ je ngɔ tsɔɔ mo Matsɛ Nebukadnezar ngɛ nlami mi, nɔ́ nɛ maa ba hwɔɔ se ɔ nɛ. Nlami nɛ o nla, kɛ nina nɛ o na, benɛ o hwɔ mahe ɔ ji nɛ ɔ nɛ.
29
30 Imi lɛɛ tsa pi ní nɛ i le tsɔ pe nɔ ko he je nɛ a je nɔ́ nɛ ɔ ngɔ tsɔɔ mi. A pee nɔ́ nɛ ɔ, bɔ nɛ pee nɛ nlami nɛ o nla nɛ wo o he gbeye ɔ, a tsɔɔ mo nɛ o nu sisi.
31
32 Amaga nɛ ɔ yi ɔ, sika tsu ngmingmiingmi a kɛ pee; e gugue kɛ e kɔnihi lɛɛ sika hiɔ a kɛ pee; a kɛ akɔblee pee e mlɛ mi kɛ e fiɔhi;
33 a kɛ dade pee e nane tsohi; e nanewɛɛ lɛɛ a kɛ dade pee fa, nɛ fa nɛ piɛ ɔ hu a kɛ zu pee.
34 Benɛ o ngɛ amaga a hyɛe kɛ mwɔɔ ɔ, tɛ agbo ko nɛ nɔ ko nine sɛ he, hia kɛ je yo ɔ mi ba fia amaga a nanewɛɛhi nɛ a kɛ dade kɛ zu pee ɔ.
35 Amlɔ ɔ, dade ɔ, zu ɔ, akɔblee ɔ, sika hiɔ ɔ, kɛ sika tsu ɔ tsuo ywia wɔtsɔwɔtsɔ, nɛ a pee kaa bunyuku nɛ pueɔ si ngɛ ngma mi sami he ngɛ latsa be mi. Kɛkɛ nɛ kɔɔhiɔ ba muɔ mɛ kɛ je, nɛ a nɛ mɛ ngɛ he ko he ko hu. Se tɛ ɔ nɛ ba fia amaga a lɛɛ e ba pee yo agbo nɛ ha je ɔ mi tsuo.
36
37 Nɛnɛ, mo ji matsɛ nɛ pe matsɛmɛ ɔmɛ tsuo. Mawu nɛ ngɛ hiɔwe ɔ wo mo matsɛ, nɛ e ha mo he wami, agboje, kɛ hɛ mi nyami.
38 Mawu ngɔ nimli adesahi ngɛ je nɛ ɔ mi tsuo, pu mi lohwehi, kɛ we mi lohwehi ngɔ wo o dɛ nɛ o ye a nɔ. Mo ji jamɛ yi nɛ a kɛ sika tsu pee ɔ nɛ.
39 O se ɔ, matsɛ yemi kpa maa ba, se jamɛ a matsɛ yemi ɔ, kɛ o nɔ́ ɔ be sɔe. Matsɛ yemi etɛne maa ba ngɛ lɔ ɔ se. Lɛ ji amaga a mlɛ mi ɔ nɛ a kɛ akɔblee pee ɔ nɛ, nɛ e maa ye je ɔ tsuo nɔ.
40 Nyagbe ɔ, matsɛ yemi eywiɛne nɛ he wa kaa dade maa ba. Nɛ kaa bɔ nɛ dade ywiaa nɔ́, nɛ e gbɛɛ nɔ́ ngɔ fĩaa a, matsɛ yemi nɛ ɔ maa ywia ní nɛmɛ nɛ nyɛɛ hɛ mi ɔ tsuo, nɛ e maa gbɛ mɛ ngɔ fĩa.
41 O na hu kaa amaga a nanewɛɛhi, kɛ nane nguɛ ɔmɛ ɔ, a kɛ zu pee fa, nɛ fa hu a kɛ dade pee. Nɔ́ nɛ ɔ tsɔɔ kaa matsɛ yemi nɛ ɔ mi ma gba. Se kɛ̃ ɔ, e he fa he maa wa kaa dade, ejakaa dade kɛ zu lɛ futu ɔ nɛ.
42 Bɔ nɛ a kɛ dade pee nane nguɛ ɔmɛ fa, nɛ a kɛ zu pee fa hu ɔ, tsɔɔ kaa matsɛ yemi nɛ ɔ he fa mi maa wa kaa dade, nɛ he fa hu ma gbɔjɔ kaa zu.
43 Jehanɛ, o na kaa dade ɔ, a kɛ zu nɛ a pɔtɔ futu lɛ. Enɛ ɔ tsɔɔ kaa jamɛ a matsɛ yemi ɔ mi nɔ yeli ɔmɛ ma hla kaa a kɛ a sibi maa sɛ gba si himi mi, konɛ a gu lɔ ɔ peemi mi kɛ pee kake. Se, kaa bɔ nɛ dade kɛ zu hí futumi ɔ, jamɛ a kake peemi ɔ hu be hie.
44 Matsɛmɛ nɛ ɔmɛ a yi nɔ ɔ, Mawu nɛ ngɛ hiɔwe ɔ maa to matsɛ yemi ko sisi, nɛ e se be poe gblegbleegble. Matsɛ yemi nɛ ɔ, nɔ ko nɔ ko be nyɛe maa ye e nɔ; e ma kpata matsɛ yemi kpa amɛ tsuo a hɛ mi, nɛ e maa hi si kɛ maa ya neneene.
45 O na hu kaa tɛ ko hia kɛ je yo ɔ mi nɛ nɔ ko nine sɛ́ he; tɛ nɛ ɔ ba fia amaga a nɛ a kɛ dade, akɔblee, zu, sika hiɔ, kɛ sika tsu pee ɔ. Mawu nɛ kle agbo ɔ je nɔ́ nɛ maa ba hwɔɔ se ɔ kɛ tsɔɔ mo. I sɛɛ nlami ɔ kɛ ha mo kaa bɔ nɛ o nla a sisiisi, nɛ i tsɔɔ mo sisi pɛpɛɛpɛ.”
Matsɛ ɔ julo Daniel
46
47 Matsɛ ɔ de Daniel ke, “Niinɛ, o Mawu ɔ kle pe mawu ɔmɛ tsuo; matsɛmɛ a nyɔmtsɛ ji lɛ, nɛ lɛ ji nɔ nɛ jeɔ laami sanehi kpo ngɔ tsɔɔ nɔ. I na le nɔ́ nɛ ɔ, ejakaa o nyɛ́ tsɔɔ mi laami sane nɛ ɔ sisi.”
48 Kɛkɛ nɛ matsɛ ɔ ha Daniel blɔ nya agbo, nɛ e ke lɛ ní kpakpahi babauu. E wo lɛ Babilon kpokpa a nɔ nɔ yelɔ, kɛ matsɛ ga woli ɔmɛ tsuo a nɔkɔtɔma.
49 Jehanɛ, matsɛ ɔ ngɔ Shadrak, Meshak kɛ Abednego ngɔ to ma ní tsumihi a nya ngɛ Babilon kpokpa a nɔ kaa bɔ nɛ Daniel wo lɛ ga ke e pee ɔ. Se Daniel lɛɛ e tsuɔ ní ngɛ matsɛ we ɔ.