Gideon
1
2 Midian bi ɔmɛ wa Israel bi ɔmɛ yi mi. Midian bi ɔmɛ a he je ɔ, Israel bi ɔmɛ ya tsua muɔhi, tɛ puɔhi, kɛ laami he kpahi kɛ ha a he ngɛ yo ɔmɛ a nɔ.
3 Be tsuaa be nɛ Israel bi ɔmɛ ma du ní ɔ, Midian, kɛ Amalek bi, kɛ ma amɛ nɛ ngɛ beleku je ɔ ma ba tua mɛ.
4 Ke a ba kikɛ nɛ ɔ, a ma kpata zugba a nɔ niba ní tsuo hɛ mi hluu kɛ yaa si Gaza tɔɔ. A maa nuu to ɔmɛ, na amɛ, kɛ teji ɔmɛ tsuo kɛ ho; nɛ a be nɔ́ ko sie ha Israel bi ɔmɛ nɛ a ye.
5 Ke a ma a, a hɛɛɔ a lohwehi, kɛ a bo tsuhi kɛ baa, nɛ a he hiɛɛ babauu kaa baalɛhi. A kɛ a we afukpɔngɔ ɔmɛ ɔ, nɔ ko nɔ ko nyɛ we mɛ kanemi; nɛ ke a ba a, a kpataa nɔ́ tsuaa nɔ́ hɛ mi ngɛ zugba a nɔ.
6 Midian bi ɔmɛ pee Israel bi ɔmɛ posoposo; nɛ Israel bi ɔmɛ fa kue ha Yawɛ.
7
8 Yawɛ tsɔ gbalɔ ko kɛ ba a ngɔ, nɛ e ba de mɛ ke, “Bɔ nɛ Yawɛ, Israel Mawu ɔ de ji nɛ ɔ nɛ: Imi lɛ i kpaka nyɛ kɛ je nyɔguɛ yemi mi ngɛ Egipt kɛ ba hiɛmɛ nɛ ɔ nɛ.
9 Imi lɛ i je nyɛ kɛ je Egipt bi ɔmɛ, kɛ ni nɛmɛ nɛ wa nyɛ yi mi ɔ tsuo a dɛ mi. Imi lɛ i fie mɛ kɛ je a zugba a nɔ, nɛ i ngɔ zugba a kɛ ha nyɛ,
10 nɛ i de nyɛ ke, ‘Imi ji Yawɛ, nyɛ Mawu ɔ, lɔ ɔ he ɔ, nyɛ ko ja Amor bi ɔmɛ nɛ nyɛ ngɛ a zugba a nɔ ɔ a mawu ɔmɛ.’ Se nyɛ bui mi tue.”
Gideon tsɛmi
11
12 Yawɛ bɔfo ɔ je e he si tsɔɔ lɛ, nɛ e de lɛ ke, “Mo nyumu katsɛ, Yawɛ kɛ mo ngɛ!”
13
14
15
16
17
18 I kpa mo pɛɛ, koo ya lolo; ha ma ngɔ ye nike ní kɛ ba ma o hɛ mi loko o je.” Yawɛ he nɔ ke, “Ma mlɛ kɛ yaa si o maa kpale kɛ ba.”
19
20 Se Mawu bɔfo ɔ de lɛ ke, “Ngɔɔ lo ɔ, kɛ abolo kplolo ɔ kɛ pue tɛ sa nɛ ɔ nɔ, nɛ o plɛ lo ɔ he nyu ɔ kɛ pue nɔ.” Gideon pee ja.
21 Kɛkɛ nɛ Yawɛ bɔfo ɔ kpã e nine mi, nɛ e kɛ tso ɔ nɛ e hɛɛ ɔ nya sa lo ɔ kɛ abolo kplolo ɔ he. La je tɛ sa a mi sã lo ɔ, kɛ abolo kplolo ɔ. Kɛkɛ nɛ Yawɛ bɔfo ɔ laa.
22 Benɛ Gideon na kaa Yawɛ bɔfo nɛ e na a, e de ke, “Akuanyɛ! Yawɛ Mawu! Yawɛ bɔfo pam lɛ i na hɛ mi kɛ hɛ mi paa kikɛ nɛ ɔ!”
23
24 Gideon pee bɔ sami la tɛ ngɛ lejɛ ɔ kɛ ha Yawɛ, nɛ e wo lɛ biɛ ke, “Yawɛ ji he jɔmi.” Bɔ sami la tɛ nɛ ɔ maa si ngɛ Abiezer bi ɔmɛ a ma a mi ngɛ Ofra kɛ ba si mwɔnɛ ɔ.
25
26 nɛ o ma bɔ sami la tɛ ha Yawɛ, o Mawu ɔ ngɛ tɛ sa nɛ ɔ nɔ. Lɔ ɔ se ɔ, ngɔɔ Ashera he tso ɔmɛ nɛ o ku pue si ɔ kɛ pee lɛ́, nɛ o ngɔ na ku enyɔne ɔ kɛ sã sami bɔ.”
27 Gideon hla e tsɔli ɔmɛ a kpɛti ni nyɔngma, nɛ e pee kaa bɔ nɛ Yawɛ de lɛ ɔ. Akɛnɛ e ngɛ e we mi bi ɔmɛ, kɛ ma mi bi ɔmɛ gbeye yee he je ɔ, e nyɛ we nɛ e tsu ní tsumi nɛ ɔ piani, se nyɔ mi.
28
29 nɛ a bi a sibi ke, “Mɛnɔ po pee nɔ́ nɛ ɔ?” Se benɛ a hla mi, nɛ a bi si, nɛ a ná le kaa Gideon, Yoash binyumu ɔ ji nɔ nɛ ye jamɛ a sane ɔ,
30 ma mi bi ɔmɛ de Yoash ke, “Ngɔɔ o bi ɔ kɛ ba nɛ a gbe lɛ; ejakaa e ywia Baal bɔ sami la tɛ ɔ, kɛ yo wɔ Ashera hu nɔ́ ɔ.”
31
32 Lɔ ɔ he ɔ, kɛ je jamɛ a ligbi ɔ, biɛ nɛ a tsɛɔ Gideon ji Yerubaal. E sisi ji, “Ha nɛ Baal kɛ lɛ ya to ní,” ejakaa e ywia Baal bɔ sami la tɛ ɔ.
33
34 Kɛkɛ nɛ Yawɛ mumi ɔ ba Gideon nɔ, nɛ e kpa titimati kɛ tsɛ Abiezer bi ɔmɛ ke a ba piɛ e he.
35 E tsɔ ya kpee Manase bi ɔmɛ; nɛ mɛ hu a ba piɛ e he. Jehanɛ, e tsɔ ya kpee Asher, Zebulun, kɛ Naftali wɛtso ɔmɛ; nɛ mɛ hu a ba piɛ e he.
36
37 lɛɛ o nɛ, i kɛ jijɔ he womi maa fɔ si ngɛ ngma mi sami he ɔ. Ke bɔ́ nɛ, nɛ to he womi ɔ pɛ pɔ, se zugba a tsuo lɛɛ e gbli ɔ, lɔ ɔ i kɛ maa le kaa o maa gu ye nɔ kɛ he Israel yi wami niinɛ kaa bɔ nɛ o de ɔ.”
38 Nɛ e ba mi ja niinɛ. E nɔ jena mɔtu kpla be nɛ Gideon te si nɛ e nga to he womi ɔ mi ɔ, nyu nɛ je mi ɔ hyi tsimi kake.
39 Gideon de Mawu ke, “O mi mi nɛ ko fu mi; ha ma tu munyu si kake nɛ ɔ pɛ! I kpa mo pɛɛ, ha ma ngɔ to he womi nɛ ɔ kɛ kpa nɔ́ si si kake nɛ ɔ pɛ! Jehanɛ lɛɛ i kpa mo pɛɛ, ha nɛ bɔ́ nɛ nɛ ngɛ zugba a tsuo nɔ, konɛ to he womi ɔ pɛ lɛɛ e gbli.”
40 Nɛ Mawu ha e ba mi ja; jamɛ a nyɔ mi ɔ, bɔ́ nɛ ngɛ zugba a nɔ tsuo, se to he womi ɔ pɛ nɛ lɛɛ e gbli.