Paulo kɛ Sila ngɛ Tesalonika

1 Paulo kɛ Sila pue nɔ kɛ ya gu Amfipoli kɛ Apolonia, nɛ a ba Tesalonika, he nɛ Yuda bi ɔmɛ a kpe he ko ngɛ ɔ.

2 Paulo ya kpe he ɔ kaa bɔ nɛ e pɔɔ peemi ɔ. E kɛ Yuda bi ɔmɛ ya hla ngmami ɔmɛ a mi Hejɔɔmi ligbi etɛ sɔuu.

3 E tsɔɔ mɛ níhi a mi faii kaa e sa kaa Kristo ɔ nɛ na amanehlu, nɛ e te si kɛ je gbeje. Paulo de mɛ hulɔ ke, “Yesu, nɛ i ngɛ e he sane jajee kɛ ngɛ nyɛ tsɔɔe nɛ ɔ, lɛ ji Kristo ɔ nɛ.”

4 Ni ɔmɛ a ti ni komɛ he ye kaa Paulo munyu ɔ ngɛ mi, nɛ a kɛ a he ya bɔ Paulo kɛ Sila a he. Hela bi Mawu gbeye yeli ɔmɛ a ti nihi babauu, kɛ yi komɛ nɛ a buu mɛ hu ya piɛ a he ja nɔuu.

5 Se Yuda bi ɔmɛ je nɔ́ nɛ ɔ he hunga, nɛ a ya ngɔ yakayaka nimli dikali komɛ ngɔ piɛ a he. Benɛ a nya ba bua fuu ɔ, a ha ma a mi tsuo pee hliihlii. A ya tua nyumu ko nɛ a tsɛɛ Yason e we ɔ kaa a maa ngɔ Paulo kɛ Sila ya ha ma a.

6 Se benɛ a nɛ mɛ ɔ, a gbla Yason, kɛ nyɛmimɛ ɔmɛ a ti ni komɛ kɛ ya ha ma a mi nikɔtɔma amɛ pani nya kɛ ngmlaa ke, “Nimli nɛ ɔmɛ ɔ, he tsuaa he nɛ a ya a, basabasa sɔuu. Amlɔ nɛ ɔ, a ba su wa ma mi hiɛmɛ nɛ ɔ,

7 nɛ Yason he mɛ ngɔ to we. A ngɛ Kaisare ɔ mlaa amɛ tsuo a nɔ tɔe; nɛ a ngɛ dee ke matsɛ kpa ko ngɛ nɛ a tsɛɛ lɛ Yesu.”

8 Nɔ́ nɛ ɔ kɛ basabasa ba ma a, kɛ ma nikɔtɔma ɔmɛ a kpɛti.

9 Ma nikɔtɔma amɛ ha nɛ Yason, kɛ ni kpa amɛ wo sika kɛ kpɔ̃ a he; nɛ a ngmɛɛ a he.

Paulo kɛ Sila ngɛ Beroya

10 Benɛ je jɔ pɛ nɛ nyɛmimɛ ɔmɛ wo Paulo kɛ Sila blɔ kɛ ho Beroya ya. Benɛ a su lejɛ ɔ, a be kɛ ho kpe he ɔ ya.

11 Beroya bi ɔmɛ a tue wɛ kaa Tesalonika bi ɔmɛ. Mɛɛ lɛɛ a he munyu ɔ ye kɛ a tsui tsuo, nɛ daa nɛ ɔ, a kpaa ngmami ɔmɛ a mi kaa níhi nɛ Paulo de a ngɛ mi ja lo.

12 A ti nihi babauu he ye, nɛ Hela yihi nɛ ngɛ biɛ, kɛ Hela nyumuhi hu babauu he ye.

13 Se benɛ Yuda bi nɛ ngɛ Tesalonika a nu kaa Paulo ya fiɛ Mawu munyu ɔ ngɛ Beroya hulɔ ɔ, a ba lejɛ ɔ, nɛ a ba bɔni ni ɔmɛ a yi mi womi, konɛ a pee basabasa.

14 Amlɔ nɔuu ɔ, nyɛmimɛ ɔmɛ wo Paulo blɔ kɛ ho wo kpo ɔ ya; se Sila kɛ Timoteo lɛɛ a tlɔ Beroya.

15 Nihi nɛ ya je Paulo blɔ ɔ kɛ lɛ ya su Atene tɔɔ loko a kpale kɛ ba Beroya. Paulo kɛ sɛ mane ke Sila kɛ Timoteo nɛ ba ná lɛ be kpiti mi.

Paulo ngɛ Atene

16 Benɛ Paulo ngɛ Atene, nɛ e ngɛ Sila kɛ Timoteo blɔ hyɛe ɔ, e na amaga babauu ngɛ ma a mi, nɛ nɔ́ nɛ ɔ hao lɛ.

17 Lɔ ɔ he ɔ, daa ligbi ɔ, e kɛ Yuda bi, kɛ Hela bi nɛ ba he Mawu ye ɔ ba hlaa ní a mi ngɛ kpe he ɔ. E kɛ nihi ya buaa ngɛ ma nɔ hulɔ kɛ hlaa ní a mi ja nɔuu.

18 E kɛ ní leli a kuu nɛ ɔmɛ: Epikuro kɛ Stoike hu sãã nya. Ni komɛ bi ke, “Mɛni nyapuutsɛ nɛ ɔ ngɛ tsuae ɔ?” Ni komɛ hu de ke “E ngɛ kaa nɔ ko nɛ tuɔ ma se jemɛ a wɔhi a he munyu kɛ tsɔɔ nihi.” A de jã, ejakaa Paulo ngɛ Yesu he sane fiɛe, nɛ e ngɛ dee ke Yesu te si kɛ je gbeje nɛ e kɛ tsɔɔ kaa ni gbogboehi maa te si kɛ je gbeje.

19 Lɔ ɔ he ɔ, a ngɔ Paulo kɛ ho ma kpe ngua nɛ a tsɛɛ Areopago ɔ hɛ mi ya. A de lɛ ke, “Tsɔɔmi he nɛ o ngɛ he munyu tue nɛ ɔ, wa maa suɔ nɛ o de wɔ he nɔ́ ko bɔɔ.

20 Ní komɛ nɛ o de ɔ, wa nui hyɛ; lɔ ɔ he ɔ, wa maa suɔ nɛ o blɛke mi bɔɔ ha wɔ.”

21 (Nɔ́ nɛ Atene bi kɛ nibwɔhi tsuo nɛ ngɛ lejɛ ɔ suɔ peemi kɛkɛ ji a nu nɔ́ he ko nɛ a sɛɛ.)

22 Paulo ya da ma kpe ngua a hɛ mi, nɛ e de ke, “Atene bi, i na kaa blɔ tsuaa blɔ nɔ ɔ, nyɛ nyaa jami he saminya.

23 Ejakaa benɛ i nyɛɛ nyɛ ma a mi kɛ bee ɔ, i hyɛ níhi nɛ nyɛ jaa a. I na bɔ sami la tɛ ko nɛ a ngma ngɛ nɔ ke, ‘Mawu nɛ a li lɛ ɔ nɔ́.’ Lɔ ɔ he ɔ, nɔ nɛ nyɛ li lɛ, se kɛ̃ ɔ, nyɛ jaa lɛ ɔ, lɛ nɔuu e he sane i ngɛ fiɛe kɛ ngɛ nyɛ tsɔɔe ɔ nɛ.

24 Mawu, nɔ nɛ bɔ je ɔ, kɛ e mi níhi tsuo ɔ, lɛ ji hiɔwe kɛ zugba Nyɔmtsɛ; nɛ e hí sɔlemi tsu nɛ a kɛ nine pee mi.

25 Jehanɛ hu nɔ́ ko nɔ́ ko hia we lɛ nɛ wa ma nyɛ ma ha lɛ. Wa nine nya nɔ́ ko hia we lɛ kaa nɔ ko nɛ nɔ́ ko fĩɔ lɛ nɛ adesa ma nyɛ maa pee ha lɛ. Ejakaa lɛ mohu lɛ e haa wɔ wami, kɛ mumi nɛ wa muɔ. Nɔ́ tsuaa nɔ́ nɛ hia wɔ ɔ, lɛ nɛ e haa wɔ.

26 Sisije ɔ, nɔmlɔ kake Mawu bɔ, nɛ kikɛmɛ a nɔ kake nɛ ɔ mi je ɔ mi nimli adesahi tsuo je. Lɛ nitsɛ lɛ e ha nɛ a gbɛ fĩa je ɔ mi he tsuaa he. Be, kɛ he nɛ ní ɔmɛ maa hi, kɛ a huzu nya a, lɛ nitsɛ lɛ e to pɛpɛɛpɛ loko e bɔ je ɔ.

27 E pee jã, konɛ a hla lɛ Mawu ɔ, kaa alini ke a kpa kɛ ya kɛ ba a, a maa na lɛ lo. Pohu, niinɛ ɔ, Mawu kɛ wa ti nɔ tsuaa nɔ kpɛti kɛ we kulaa.

28 Kaa bɔ nɛ nɔ ko de ɔ, ‘Mawu lɛ haa wa hii je mi, nɛ e haa wa yaa nɛ wa baa kaa adesahi.’ Kaa bɔ nɛ nyɛ nitsɛmɛ nyɛ la poli ɔmɛ ekomɛ hu de ɔ, ‘Wɔ hu e bimɛ ji wɔ.’

29 Ke Mawu bimɛ ji wɔ ɔ, e sɛ kaa wa susuu kaa Mawu su ngɛ kaa sika tsu, loo sika hiɔ, loo tɛ ko nɛ nɔmlɔ kɛ e ga, kɛ e juɛmi pee.

30 Benɛ adesa li ɔ, Mawu ku e hɛ ngɔ fɔ nɔ, se jehanɛ lɛɛ e ngɛ nimli tsuo ngɛ he tsuaa he fae ke a tsake a tsui.

31 Ejakaa e to be pɔtɛɛ ko, nɛ e hla nɔ ko nɛ e maa gu e nɔ kɛ kojo je ɔ tsuo ngɛ dami sane yemi nya, ejakaa e tle jamɛ a nɔmlɔ ɔ si kɛ je gbeje kɛ ma enɛ ɔ nɔ mi.”

32 Benɛ a nu nɛ Paulo tu gbogboehi a si temi he munyu ɔ, ni komɛ ye e he fɛu, se ni komɛ hu de lɛ ke, “Nɔ́ nɛ o de nɛ ɔ, wa suɔ nɛ waa bu mo tue ekohu.”

33 Kɛkɛ nɛ Paulo si mɛ.

34 Se nyumu komɛ he ye. A ti nɔ kake ji Dionisio; ma kpe ngua a nɛ a tsɛɛ Areopago ɔ mi no ji lɛ. Yo ko nɛ a tsɛɛ lɛ Damari, kɛ ni kpa komɛ hu he ye.