A pɔ Yehu nu nɛ a wo lɛ matsɛ ngɛ Israel
1
2 Ke o su lejɛ ɔ, yaa hla Yehoshafat binyumu Yehu, Nimshi bibi ɔ se blɔ. Ngɔɔ lɛ kɛ je e nyɛmimɛ ɔmɛ a kpɛti kɛ ya se tsu mi.
3 Plɛ nu ɔ nɛ ngɛ tɔ ɔ mi ɔ ngɔ pue e yi mi, nɛ o de ke, ‘Bɔ nɛ Yawɛ de ji nɛ ɔ nɛ. I ngɛ mo nu pɔe kɛ ngɛ mo matsɛ woe ngɛ Israel ma a nɔ.’ Lɔ ɔ se ɔ, bli sinya a nɛ o je lejɛ ɔ esɔesɔ; koo to tsle.”
4
5 Benɛ e su lejɛ ɔ, asafoatsɛmɛ ɔmɛ ngɛ kpe; nɛ e de ke, “Asafoatsɛ, i hɛɛ sɛ kɛ ha mo.”
6
7 O ma kpata o nyɔmtsɛ Ahab we ɔ hɛ mi; nɛ i kɛ nɔ́ nɛ ɔ maa ye ye tsɔli gbali ɔmɛ, kɛ imi Yawɛ, ye tsɔli kpa amɛ tsuo a muɔ nɛ Yezebel pue si ɔ he lue.
8 Ahab weku kɛ nina tsuo pɛpɛɛpɛ a hɛ mi ma kpata; nɛ ma gbe binyumuyo tsuaa binyumuyo ngɛ Ahab we ɔ mi ngɛ Israel, odehe jio, nyɔguɛ jio.
9 Ma pee Ahab we ɔ kaa bɔ nɛ i pee Nebat binyumu Yeroboam, kɛ Ahija binyumu Baasha a we ɔmɛ ɔ.
10
11
12
13
A gbe Israel matsɛ, Yoram
14
15 Se Matsɛ Yoram kpale e se kɛ ba Yezreel, konɛ plaami nɛ Siria bi ɔmɛ plaa lɛ ngɛ ta a nɛ e kɛ Siria matsɛ, Hazael hwu ɔ mi ɔ, e ba tsa e he. Kɛkɛ nɛ Yehu de e nyɛmimɛ asafoatsɛmɛ ɔmɛ ke, “Ke nyɛ ngɛ ye se niinɛ ɔ, lɛɛ nyɛɛ hyɛ nɛ nɔ ko nɔ ko nɛ ko tu fo kɛ je ma a mi nɛ e ya bɔ amaniɛ nɛ ɔ ngɛ Yezreel.”
16 Kɛkɛ nɛ Yehu ya sɛ e ta zugba lɛ ɔ mi, nɛ e pue Yezreel blɔ. Yoram hwɔɔ si ngɛ hiɔ sa nɔ ngɛ lejɛ ɔ, nɛ Yuda matsɛ, Ahazia ba lɛ slaami.
17
18
19 Yoram tsɔ okpɔngɔ ta bulɔ enyɔne kɛ ho. Benɛ e ya su a ngɔ ɔ, e de mɛ ke, “Matsɛ ɔ ke ma bi nyɛ ke, ‘Manye nyɛɛmi nɛ nyɛ nyɛɛ ɔ lo?’ ”
20
21
22 Benɛ Yoram na Yehu ɔ, e bi lɛ ke, “Yehu, o ba kɛ tue mi jɔmi lo?”
23
24 Kɛkɛ nɛ Yehu kɛ e he wami tsuo tsɛ̃ e kɛ̃ɛ̃ ɔ kɛ gu Yoram kotimi. Kɛ̃ɛ̃ mi bi ɔ ya gbɔ e tsui mi; nɛ e gbo kɛ fɔ e ta zugba lɛ ɔ mi.
25 Yehu de e tsɔlɔ Bidkar ke, “Ngɔɔ lɛ nɛ o ya sake ngɔ fɔ Nabot, Yezreel no ɔ zugba a nɔ! O kai kaa be ko nɛ i kɛ mo wa hi ta zugba lɛ mi kɛ nyɛɛ e tsɛ Ahab se ɔ, munyuhi nɛ Yawɛ tu kɛ si Ahab ji,
26
A gbe Yuda matsɛ, Ahazia
27
28 E tsɔli ɔmɛ ngɔ lɛ kɛ wo ta zugba lɛ mi, nɛ a kɛ lɛ ho David ma, Yerusalem ya, nɛ a ya pu lɛ ngɛ matsɛmɛ ɔmɛ a yɔkɔ ɔ mi ngɛ lejɛ ɔ.
29
A gbe Manyɛ Yezebel
30
31 Benɛ Yehu sɛ agbo ɔ mi ɔ, Yezebel bi lɛ ke, “Mo Zimri!
32
33 Yehu de mɛ ke, “Nyɛ tsitsɛɛ lɛ ngɔ fia si!” A pee ja, nɛ Yezebel muɔ fĩa pue gbogbo ɔmɛ a he, kɛ okpɔngɔ ɔmɛ a nɔ; nɛ a naa e nɔ kɛ be.
34 Yehu sɛ we ɔ mi nɛ e ya ye ní nɛ e nu ní. Benɛ e ye ní ta a, e de ke, “Jehanɛ, nyɛɛ hyɛ nɛ nyɛɛ pu yo musutsɛ nɛ ɔ, ejakaa matsɛ biyo ji lɛ.”
35 Se benɛ a ho nɛ́ a ya pu lɛ ɔ, a nɛ e he nɔ́ ko nɔ́ ko; e yi koklodo, kɛ e nanehi, kɛ e ninehi pɛ nɛ a na.
36
37 A ma sake Yezebel gbogboe ɔ ngɔ fɔ nga nɔ ngɛ Yezreel zugba a nɔ, nɛ nɔ ko be e mi tso lee hu.’ ”