Hɛ kɛ nɔ fɔmi ngɛ ha hwɔɔ se
1
2 Ma nɔ yeli ɔmɛ nɛ sa kaa a hyɛ ma a nɔ saminya a, bɔ nɛ Yawɛ, Israel Mawu ɔ ngɛ dee ngɛ a he ji nɛ ɔ nɛ: “Nyɛ hyɛ we ye ma a nɔ fɛɛ! Nyɛ gbɛ mɛ ngɔ fĩa, nɛ nyɛ fie mɛ kɛ ho. Lɔ ɔ he ɔ, ma gbla nyɛ tue ngɛ nyɛ ní peemi ní yayami ɔmɛ a he.
3 Ye ma nɛ piɛ ɔ, ma bua a nya kɛ maa je zugbahi a nɔ hehi nɛ i fie mɛ kɛ ho ɔ, nɛ i kɛ mɛ maa ba mɛ nitsɛmɛ a zugba a nɔ ekohu. A ma fɔ, nɛ a he maa hiɛ babauu.
4 Ma je nɔ yeli kpakpahi ha mɛ nɛ a hyɛ a nɔ. A be gbeye yee hu; sawale be mɛ nue hu, nɛ i be a tue gblae hu. Imi, Yawɛ lɛ i de.”
5
6 E yi nɔ ɔ, a ma he Yuda yi wami, nɛ tue mi jɔmi maa ba Israel. A ma tsɛ lɛ ke ‘Yawɛ ji wa yi wami hemi.’ ”
7
8 Mohu ɔ, a kɛ ye biɛ ma ka kita kaa Mawu hɛ kalɔ nɛ jé Israel nina a kɛ je ma se zugbahi a nɔ, omleyi je zugba a, kɛ hehi tsuo nɛ i fie mɛ kɛ ho ɔ kɛ ba. Nɛ a ma ba hi mɛ nitsɛmɛ a zugba a nɔ.”
Yeremia sɛ gbi nɛ kɔɔ gbali ɔmɛ a he
9
10
11
12
13
14
15
16
17 Daa nɛ ɔ, bɔ nɛ a deɔ ni nɛmɛ nɛ sume nɛ a buɔ ye munyu ɔ tue ji, ‘Nyɛ ko ye tsui tete! Nɔ́ tsuaa nɔ́ maa hi.’ Tue wali ɔmɛ lɛɛ bɔ nɛ a deɔ mɛ ji, ‘Haomi ko haomi ko be nyɛ nɔ bae fɛɛ.’ ”
18
19 Nyɛɛ hyɛ! Yawɛ mi mi fumi ɔ ngɛ kaa ahumi. E ngɛ kaa lasiogblee nɛ maa fia vuguvugu kɛ bɔle yayami peeli a yi he.
20 Yawɛ mi mi fumi nɛ nya wa wawɛɛ nɛ ɔ se be poe kɛ yaa si e maa pee nɔ́ tsuaa nɔ́ nɛ e to ke e maa pee ɔ kɛ gbe nya. Be komɛ a se loko e ma a maa nu nɔ́ nɛ ɔ sisi saminya.”
21
22 A le nɔ́ nɛ ngɛ ye yi mi jinɛ a ko fiɛ ha ye ma a. Ke a pee ja a, ye ma a maa je a blɔ yayami ɔmɛ a nɔ, nɛ a ní yayami ɔmɛ hu a ma kpa peemi.
23
24 Anɛ nɔ ko ma nyɛ maa laa e he ngɛ he ko nɛ i be lɛ nae lo? Anɛ nyɛ li kaa i ngɛ he tsuaa he lo? I ngɛ hiɔwe kɛ zugba tsuo.
25 Munyuhi nɛ lakpa gbali ɔmɛ tuɔ ngɛ ye biɛ mi ɔ, i nu lɛ tsuo pɛpɛɛpɛ. A deɔ ke imi lɛ i ha mɛ sɛ gbi ngɛ nlami mi.
26 Mɛni be gbali nɛ ɔmɛ maa ye lakpa kɛ yaa si? A deɔ níhi nɛ be mi nɛ a kɛ sisiɔ ye ma a.
27 Nlamihi nɛ a sɛɛɔ kɛ haa a sibi ɔ, a susuɔ kaa lɔ ɔmɛ ma ha nɛ ye ma a hɛ maa je ye nɔ kaa bɔ nɛ a nɛmɛ ɔmɛ a hɛ je ye nɔ nɛ a ya sɔmɔ Baal ɔ.
28 Ke gbalɔ ko nla a, e sɛɛ e nlami ɔ. Se ke nɔ ko ná sɛ gbi kɛ je ye ngɔ ɔ, e fiɛ ngɛ anɔkuale mi. Jakati kɛ ngma a, mɛni bɔmi lɛ ngɛ a kpɛti?
29 Ye sɛ gbi ɔ, anɛ e be kaa la lo? Anɛ e be kaa hamle nɛ ywiaa tɛ sa wɔtsɔwɔtsɔ lo?
30 Lɔ ɔ he ɔ, gbali nɛ juɔ ye sɛ gbi kɛ jeɔ a sibi a dɛ nɛ a fiɛɛ ɔ, i kɛ mɛ ná.
31 Jehanɛ, gbali nɛ mɛ nitsɛmɛ a munyu lɛ a tuɔ, se kɛ̃ a deɔ ke imi ye ngɔ lɛ a naa sɛ gbi ɔ kɛ jee ɔ, mɛ hu i kɛ mɛ ná.
32 Nyɛɛ bu nɔ́ nɛ imi Yawɛ, i ngɛ dee ɔ tue! Gbali nɛ sɛɛɔ lakpa nlami ɔ, i kɛ mɛ ná. A sɛɛɔ kikɛmɛ a nlami nɛ ɔmɛ, nɛ a kɛ lakpa yemi, kɛ fiami kpataa ye ma a nane. I tsɔ we mɛ, nɛ i fa we mɛ ke a ya tsu nɔ́ ko kaa kikɛ nɛ ɔ; a he be se nami ko kulaa kɛ ha ma a. Imi, Yawɛ lɛ i de.”
Yawɛ tlomi
33
34 Ke nimli nɛ ɔmɛ a ti nɔ ko, aloo gbalɔ ko, aloo osɔfo ko li peemi nɛ e de ke ‘Yawɛ tlomi’ ɔ, ma gbla e kɛ e we mi bimɛ a tue.
35 Nɔ́ nɛ mohu nɛ sa kaa nyɛ ti nɔ tsuaa nɔ nɛ bi e nyɛmi, loo e huɛ ji nɛ ɔ nɛ: ‘Mɛni heto lɛ Yawɛ ha? Kɛ Yawɛ de kɛɛ?’
36 Se ‘Yawɛ tlomi’ ɔ lɛɛ, nyɛ ko wo nɔ ta; nɔ tsuaa nɔ munyu maa pee nɔ ɔ nitsɛ tlomi. Mawu hɛ kalɔ ɔ, Yawɛ Tabohiatsɛ, wa Mawu ɔ munyu ɔmɛ lɛɛ nyɛ tsake a hɛ mi.
37 Yeremia, bi gbali ɔmɛ ke, ‘Mɛni heto lɛ Yawɛ ha? Kɛ Yawɛ de kɛɛ?’
38 Ke a ya yi ye mlaa a nɔ nɛ a de ke ‘Yawɛ tlomi’ ɔ, lɛɛ de mɛ ke,
39 ma wo a nɔ, nɛ ma sake mɛ kɛ fɔ he ngɛ tsitsaa lokoo, mɛ, kɛ ma a nɛ i ngɔ kɛ ha a kɛ a nɛmɛ.
40 Ma bɔ mɛ ahlua, nɛ a hɛ mi ma pue si kɛ ya neneene. Nɛ nɔ ko nɔ ko hɛ be nɔ́ nɛ ɔ nɔ jee gblegbleegble.”