A wo David Yuda matsɛ
1
2
3 Jehanɛ hu David ngɔ e we bi ɔmɛ tsuo pɛpɛɛpɛ, kɛ a yihi, kɛ a bimɛ kɛ ho; nɛ a ya hi Hebron ma amɛ a mi.
4
5 e tsɔ nɛ a kɛ sɛ gbi ya ha mɛ ke, “Yawɛ maa gbaa nyɛ kaa nyɛ je nyɛ suɔmi kpo ngɔ ha Saul, nyɛ nyɔmtsɛ ɔ, nɛ nyɛ pu lɛ!
6 Yawɛ nɛ e na nyɛ mɔbɔ nɛ e je e mi mi himi kpo kɛ tsɔɔ nyɛ! Imi hu ma pee nyɛ kpakpa ngɛ nɔ́ nɛ nyɛ pee nɛ ɔ he.
7 Lɔ ɔ he ɔ, nyɛ wlua nyɛ, nɛ nyɛɛ pee kã. Nyɛ matsɛ Saul ɔ gbo, nɛ Yuda ma a pɔ mi nu nɛ a wo mi a nɔ matsɛ.”
A wo Ishboshet Israel matsɛ
8
9 Abner ya wo lɛ matsɛ ngɛ lejɛ ɔ kɛ ha Gilead, Asher, Yezreel, Efraim, Benyamin, kɛ Israel ma amɛ nɛ piɛ ɔ tsuo.
10 Saul bi Ishboshet ye jeha nyingmi eywiɛ benɛ e bɔni Israel nɔ matsɛ yemi, nɛ e ye matsɛ jeha enyɔ.
11 Nɛ David ye matsɛ ngɛ Hebron kɛ ha Yuda wɛtso ɔ jeha kpaago kɛ nyɔhiɔ ekpa.
Israel kɛ Yuda ta a
12
13 Zeruya binyumu Yoab kɛ David tsɔli ɔmɛ hu hia kɛ je kpo nɛ a kɛ mɛ ya kpe ngɛ Gibeon taku ɔ nya. Kuu kake bua a he nya ngɛ taku ɔ hɛ mi, nɛ kuu kake hu bua a he nya ngɛ taku ɔ se.
14 Abner de Yoab ke, “Ha nɛ nihewi ɔmɛ nɛ a te si nɛ a ka a he mi kɛ je wa hɛja.”
15
16 Nɔ tsuaa nɔ nu e nyɛmi yi, nɛ e kɛ e klaate ɔ gbɔ e kasa, nɛ mɛ tsuo a nɔ si nɛ a gbo si kake too. Lɔ ɔ he nɛ a wo Gibeon lejɛ ɔ biɛ ke, “Klaate nga nɔ” ɔ nɛ.
Asahel gbenɔ
17
18 Zeruya binyumu etɛ ɔmɛ hu ngɛ lejɛ ɔ. Mɛ ji Yoab, Abishai, kɛ Asahel. Asahel nane nya sɔɔ kaa alɔngɔ.
19 Asahel kɛ hɛdɔ tu fo kɛ nyɛɛ Abner se. Benɛ e nyɛɛ e se ɔ tsuo e gba we hiɔ nɔ, loo muɔ nɔ.
20 Kɛkɛ nɛ Abner plɛ kɛ hyɛ e se nɛ e bi ke, “Asahel, mo lo?” Nɛ e he nɔ ke, “Ee, imi.”
21
22 Abner de lɛ ekohu ke, “Kpale ngɛ ye se nɛ o ko ha ma fia mo nɔ́ nɛ ma gbe. Ke i pee ja a, kɛ ma plɛ kɛ hyɛ o nyɛmi Yoab hɛ mi kɛɛ?”
23 Se loloolo ɔ, Asahel kplɛɛ we. Lɔ ɔ he ɔ, Abner kɛ e we akplɔ ɔ se je ɔ gbɔ Asahel muklii mi, nɛ akplɔ ɔ nya ya hia kpo ngɛ Asahel se mi. Asahel nɔ si nɛ e gbo ngɛ lejɛ ɔ nɔuu, nɛ nɔ tsuaa nɔ nɛ ba su he nɛ e fɔɔ si ngɛ ɔ, ba da si dii.
24
25 Abner kɛ e we bi ɔmɛ nɛ je Benyamin wɛtso ɔ mi ɔ ya bua a he nya ekohu ngɛ yoku ko yi mi.
26 Abner kpa ngmlaa kɛ tsɛ Yoab nɛ e de lɛ ke, “Anɛ waa ya nɔ waa hi wa he gbee kɛ mwɔɔ lo? Anɛ o li kaa nyagbenyagbe ɔ, wɔ tsuo wa hɛ mi ma kpata lo? Mɛni be o ngɛ mlɛe loko o fa o we bi ɔmɛ nɛ a jɔɔ mɛ nitsɛmɛ a nyɛmimɛ a se nyɛɛmi lo?”
27
28 Kɛkɛ nɛ Yoab kpa titimati nɛ e we bi ɔmɛ tsuo jɔɔ Israel bi ɔmɛ a se nyɛɛmi; nɛ ta a se po.
29
30
31 Se David tsɔli ɔmɛ gbe Abner we bi ɔmɛ nɛ je Benyamin wɛtso ɔ mi ɔ a kpɛti nimli lafa kɛ nyingmi ekpa.
32 Yoab kɛ e we bi ɔmɛ ngɔ Asahel nɛ a ya pu lɛ ngɛ e tsɛ yɔkɔ ɔ mi ngɛ Betlehem. Lɔ ɔ se ɔ, a nyɛɛ nyɔnyɔɔnyɔ, nɛ je ba na mɛ heii ngɛ Hebron.